2. stádiumú hólyagrák

Oldal kiválasztása Diagnózis és kezelés Amennyiben vizelete a szokásosnál sötétebb, vörösesebb, barnásabb árnyalatú, vagy a vizelet vizsgálat vért mutat a vizeletében, keresse fel háziorvosát, urológusát. Diagnosztikai módszerek A hólyagrákot leggyakrabban akkor diagnosztizálják, amikor a beteg, felfedezve a véres vizeletet orvoshoz fordul.

Húgyhólyagrák | Nyújtsd a kezed itt vagyok neked!

Az orvos az alábbiakban -a teljesség igénye nélkül- felsorolt vizsgálatok vagy tesztek elvégzését kérheti. Vizeletvizsgálatok: Egyszerű vizeletvizsgálattal megállapítható, hogy van-e vér a vizeletben, valamint hogy azt fertőzés okozza-e vagy sem.

Ez általában az egyik első teszt, amelyet az orvos elvégeztet. A vizeletvizsgálat eredménye még természetesen nem bizonyíthatja a hólyagrák jelenlétét, de segíthet a vérzés kimutatásában és egyéb lehetséges okának feltárásában. Ezt a vizsgálatot szintén a vizeletmintán végzik.

Egészségünk ártalmai

A vizeletet centrifugálják, majd patológus vizsgálja mikroszkóp segítségével. Célja a vizeletbe került daganatsejtek kimutatása. Ez a teszt nagyon specifikus, ezért nagyfokú bizonyosságot nyújt a rák jelenlétéről a hólyagban, azonban a megbetegedés korai szakaszában nem feltétlenül mutat eredményt, így a negatív vagy nem meggyőző teszt nem zárja ki kellő biztonsággal a húgyhólyagrák jelenlétét.

Képalkotó radiológiai vizsgálatok: Ultrahangvizsgálat. A hasi szervek vizsgálatában segít.

• A húgyhólyagrák kezelése és kilátásai
• Egy ráktípusnál nem javulnak a túlélési statisztikák Origo
• Amelyből bélférgek készülnek
• Cím: Szeged, Izabella u.
• Egy ráktípusnál nem javulnak a túlélési statisztikák
• Baki Márta, onkológus A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is.
• Hozzászólások 0 Most egy picit eltérek az Én betegségemtől.

Ezzel a vizsgálattal a vérzés egyéb okait is feltárhatják, például veseköveket vagy prosztata megnagyobbodást is diagnosztizálhatnak. Ha a daganat olyan helyen van, ahol gátolhatja a vizelet áramlását, ennek felismerésében is segíthet az ultrahangvizsgálat. CT vagy MRI vizsgálat.

Pontosabb, részletgazdagabb képet ad, mint az ultrahangvizsgálat. Segítségükkel bizonyos méret feletti daganatokat is észlelhetnek a húgyhólyagban, megítélhetők a nyirokcsomók és a szervezet más részeiben lévő esetleges áttétek is kimutathatók. Ezzel a vizsgálattal a vérzés egyéb okait is hatékonyabban lehet megállapítani, különösen akkor, ha intravénás kontrasztanyagot alkalmaznak.

E vizsgálatok azonban önmagukban, vagy akár együttesen sem elégségesek még a betegség pontos diagnózisához.

Húgyhólyagtükrözés cisztoszkópia és biopszia szövetmintavétel. Ezek a legfontosabb vizsgálatok a húgyhólyag rák megállapítására. Akinél a vizeletben nyilvánvaló ok nélkül vér jelenik meg, annál elengedhetetlen a húgyhólyag tükrözéses cisztoszkópia vizsgálata. A hólyagtükrözés során — a húgycső síkosítása és helyi érzéstelenítést követően — a vizsgálati eszközt cisztoszkóp: vékony cső kamerával és egyéb eszközökkel a húgycsövön keresztül vezetik a hólyagba, megvizsgálják annak belsejét, és a normálistól eltérő helyről szövetmintát vesznek biopszia.

Melyek a húgyhólyag danagat kialakulására hajlamosító tényezők?

Ritka esetben a biopszia vétellel a teljes daganat is eltávolításra kerül. Ilyenkor a diagnozis és sebészi kezelés egyidőben zajlik.

Az úgynevezett TNM-rendszer általánosan elterjedt. A betűk mellé írt szám mutatja az adott paraméterben mutatkozó eltérést: a T jelzi a tumor méretét és helyi terjedését; az N jelzi, hogy a nyirokcsomók érintettek-e; az M jelzi, a távoli áttétek metasztázisok jelenlétét, vagy hiányát.

E 2.

David Agus: A new strategy in the war against cancer

stádiumú hólyagrák alapján állapítják meg a betegség stádiumát. Minél nagyobb az eltérés az egészséges és a rákos sejtek között, annál magasabb a rosszindulatúság foka grade. Az előrehaladott rák agresszívabb, és nagyobb eséllyel szűrődik át a húgyhólyag falába, illetve terjed tovább a test egyéb részeire. Minél alacsonyabb stádiumú a betegség, annál jobbak a kezelés eredményei és a beteg életkilátásai.

A húgyhólyagrák tünetei

Kezelési módok 2,3,4 A húgyhólyagrák kezelési módszerei a daganat stádiumától függően változnak. A kezelő orvossal való egyeztetés után születik közös döntés a megfelelő beavatkozásokról és kezelési módszerekről. A felszínes izomba nem terjedő, szakszóval nem-invazív daganat általános kezelése a daganat műtéti eltávolítása húgycsövön keresztül transzuretrális reszekció — TURmajd a betegség kiújulásának kockázati tényezőjétől függően alkalmazott kiegészítő terápia.

A TUR beavatkozás szükség esetén megismételhető. Az izomrétegbe is terjedő húgyhólyagrák kezelése nagyban függ a beteg biológiai korától és általános állapotától.

Antioxidánsok

Noha a legtöbb izomba terjedő rákos megbetegedés esetében továbbra is a teljes hólyageltávolítás radikális cystectomia a bevett eljárás, sok beteg nem alkalmas a műtétre előrehaladott kora, alultápláltsága, társult betegségei miatt, illetve lehetnek olyan páciensek, akik nem vállalják a műtétet.

Amennyiben jó az általános állapota és távoli az áttét, továbbá jelentős nyirokcsomóra terjedés a képalkotó vizsgálatokkal nagy valószínűséggel kizárható, akkor radikális műtét, vagy maximális TUR, majd 2. stádiumú hólyagrák, kiegészít sugárkezeléssel lehet a javaslat A műtét radicalis cystectomia során eltávolítják a húgyhólyagot, a kismedencei nyirokcsomókat, férfiak esetében a prosztatát és ondómirigyeket, nőknél 2. stádiumú hólyagrák esetén a belső női nemI szervek.

Ezt követően a vizeletet több módon lehet elterelni: kaphat a beteg vesekatétert, de új hólyag 2. stádiumú hólyagrák kialakítható a vékonybél egy részéből. A sebészi beavatkozást a tumor és a beteg jellemzőit figyelembe véve kiegészíthetik hólyagba juttatott gyógyszeres kezeléssel. Ha az előrehaladott stádium miatt nem reális célkitűzés a betegség teljes gyógyítása, a kezelést szakszóval palliatív terápiának nevezik.