Platyhelminthesek és fonálférgek. Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?

Testük hengeres, fonalszerűen megnyúlt. Tartalomjegyzék Nagyságuk a mikroszkopikus méret és a 8 méter között változik pl. Kültakarójuk többrétegű, meglehetősen merev kutikula. Testükre, vagy egyes szerveikre jellemző a sejtállandóság, vagyis hogy e szervek ugyanazon faj különböző egyedein azonos sejtszámúak.

A szájnyílás csúcsi, a végbélnyílás csúcs alatti elhelyezkedésű.

Laposférgek

A végbélnyílás mögötti részt farokrésznek nevezzük. A laposférgek osztályozása: Keringési és légzőkészülékkel nem rendelkeznek. Váltivarúak és általában ivarosan szaporodnak, bár néhány csoportjuknál a szűznemzés is előfordul. A petékből kikelő lárvák a felnőtt egyedekre hasonlítanak, és négy vedlésen átesve érik el a kifejlett ivarérett állapotot. A harmadik stádiumú lárva a fertőző forma. Szabadonélők, növény- állatparaziták és lebontók egyaránt vannak közöttük.

Azon kevés állatcsoportok közé tartoznak, amelyeknél a csoport tagjait maguk a csoport tagjai is parazitálhatják. Körülbelül fajuk ismert. Ivari dimorfizmussal rendelkezik: a hím rövidebb és vékonyabb cm hosszú, mm vastag és farokvége befelé görbülő, míg a nőstény hosszabb és vastagabb hasonlóságok a platyhelminthes és a fonálférgek között és mm vastag és teste egyenes. A test elején található a három két hasoldali és két hátoldali ajak által határolt szájnyílás.

Az ajkak külső oldalán platyhelminthesek és fonálférgek vannak, míg belső oldalukon fogacskák találhatók. A hím bekunkorodó farokvégén a hasoldalon szubterminálisan található a kloákanyílás, amelyből két, szabad szemmel is kivehető, párzótüske spiculum nyúlik ki.

Élősködők a fejbőrön

A nősténynél ugyancsak a csúcs alatt nyílik a végbélnyílás, de itt az ivarnyílás a test első harmada végén, a hasoldal középvonalában helyezkedik el. A kiválasztónyílás mindkét nemnél a test elején, a hasoldalon található.

Az orsógiliszta tágas elsődleges testüregét testfolyadék tölti ki, mely nyomást gyakorolva a bőrizomtömlőre, meghatározza a test alakját. A bélcsatorna egyenes lefutású, kezdeti szakasza az izmos, henger alakú és fehér színű garat. A középbél szélesebb, lapos és sárgásbarna vagy sárgászöld színű.

A nőstény esetében az utolsó szakasz a rövid utóbél és végbélnyílás, a hím esetében az utolsó szakasz kloákává alakul. Az ivarszervek mindkét nemnél fehéres színűek, hosszú fonal alakúak, és gomolyagszerűen összecsavarodva kitöltik a teljes testüreget.

A hím ivarszerv páratlan, s inkább a test utolsó harmadában helyezkedik el. Kezdeti legvékonyabb szakasza a here testisezt platyhelminthesek és fonálférgek a valamivel vastagabb ondóvezeték vas defferensmajd a sokkal vastagabb és egyenesebb ondóhólyag vezicula seminalis következik.

Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki. Testüregük hasítékcöloma platyhelminthesek és fonálférgek hasítékok, üregek találhatók benne. Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek.

Az ondóhólyag rövid és vékony kilövellő járattal ductus ejaculatorius nyílik a kloákába. A hímétől eltérően a nőstény ivarszerve páros. Kezdeti szakaszai ez esetben a petefészkek ovariummelyet a valamivel vastagabb petevezetékek oviductus követnek.

A platyhelminthesek és fonálférgek után a páros méhek uterus következnek, melyek a teste végénél kezdődnek és a test első harmadáig húzódnak. Itt páratlan hüvelyben vagina egyesülnek, amely a test első harmada után a hasoldal közepén nyílik a platyhelminthesek és fonálférgek.

Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Állatrendszertan Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl.

Állatrendszertan Ez a réteg a testüreg felé hosszanti idegfonatokat tartalmazó négy lécszerű megvastagodást képez, melyek közül az oldalvonalak a legvastagabbak, a háti és a hasi középvonalak vékonyabbak.

Az oldalvonalakban a kiválasztócsatornák is elhelyezkednek. A hámréteg alatt található hosszanti izomréteget egyetlen sejtsor alkotja, ezt a négy hámléc négy pásztára osztja.

Platyhelminthes és fonálférgek diagram - Gyurusfergek fajai

Ezeknek az izomsejteknek sajátos szerkezetük van: a hámréteg alatt található az orsó alakú alapi rész, amiből a test közepe felé nyúlik a sejtmagot tartalmazó tömlőszerű sejtrész.

Talajban élő férgek Körinfo A sejtek orsó alakú alapi részei a test hossztengelyével párhuzamosan helyezkednek el, s itt találhatók az összehúzékony myofibrillák.

A háti oldalon elhelyezkedő két izompásztában a sejtek tömlőszerű része a háti középvonal felé irányul, ehhez vékony rostokkal kapcsolódik, míg a hasi oldal két izompásztájából ennek megfelelően a hasi középvonalhoz. Az elsődleges testüreget folyadék tölti ki. A középbél keresztmetszetben széles, falát egyrétegű hengerhám alkotja, a hámsejtek alapi része közelében helyezkednek el a sejtmagok, külső felületüket vékony kutikula, belső felületüket pálcikaszegély fedi.

Navigációs menü Az ivarszervek keresztmetszeti képei szintén jellegzetesek.

Phylum platyhelminthes képek névvel

A petefészkek keresztmetszete kicsi, központjukban szinciciális tengely rachis található, ezt sugár alakban veszik körül az őspetesejtek ovogoniumkívül vékony kutikula található.

A petevezetékek keresztmetszete szabálytalanul lekerekített, üregükben érett petesejtek vannak. A méhek keresztmetszetben szélesek, hámrétegüket szabálytalan négyszögletes sejtek alkotják, belsejükben ovális petesejtek találhatók.