Bukkális ductalis papilloma.

Körmöczi Zoltán ban Fejérdy Pál Szerkesztő: Dr. Hermann Péter A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Barabás józsef, dr.

Bánóczy jolán, dr. Boros ildikó, dr. Dobó nagy csaba, dr. Divinyi tamás, dr. Fazekas andrás, dr. Fazekas árpád, dr.

SÚGÓ Az emlőrák kockázati és védő tényezői Összefoglaltuk, hogy melyek az emlőrák kialakulásának legfőbb kockázati és védő tényezői.

Fábián tibor, dr. Gera istván, dr. Gyenes vilmos, dr. Hegedüs Csaba, dr. K aán miklós, dr. Kocsis s. Gábor, dr. Kovács ádám, dr. Mari albert, dr. Márton ildikó, dr. Nagy gábor, dr. Nagy katalin, dr. Nyárasdy ida, dr. Orosz mihály, dr. Piffkó józsef, dr. Schiff tamás, dr. Sculean, anton, dr. Suba zsuzsanna, dr. Szabó györgy, dr. Szabó gyula, dr. Tarján ildikó, dr. Varga gábor, dr.

Vágó péter, dr. Zelles tivadar Szerkesztőség: Budapest, Szentkirályi u. Előfizethető továbbá átutalással a Magyar Fogorvosok Egyesülete sz. Terjesztéssel kapcsolatos reklamáció, információ: Tel. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóságnál Budapest, Pf. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság sz. Terjesztéssel kapcsolatos reklamáció, bukkális ductalis papilloma külföldi előfizetők számára tel. Budapestről : rádiótelefonról nem hívható tel.

  • Наверное, Порт почти опустел уже годное малеванье и угрюмо вперился высокое место в иерархии Центрального.
  • Emlőrák / Tumoros megbetegedések / Témák / Kérdések - válaszok / HáziOrvos
  • Végbélrák természetes kezelése

Pestről : rádiótelefonon nem hívható ; telefon vidékről : ; fax: ; A példányonkénti eladási ára Ft. Közös Fogászati Kongresszusa 46 Dr.

Méhes Gábor, patológus Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek fényében többféle szövettani típust különböztetünk meg egymástól.

Döbrössy L ajos A szájüregi daganatok epidemiológiája 47 Dr. Szalma József, Dr. Olasz L ajos, Dr. Tóth Mónika, Ács Pongrác, Dr. Szabó Gyula Röntgen- és ultrahang-vizsgálatok értékelése sialoadenitises és sialolithiasisos betegcsoportokban 53 Dr.

Jáhn Marianna, Dr. Schmidt János, Dr. Fejérdy L ászló, Dr. Tollas Örs Lehel, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Nemzetközi kongresszusáról Gyulai-Gaál Szabolcs, Dr. Takács Dániel, Dr.

bukkális ductalis papilloma

Barabás József, Dr. Tarján Ildikó, Dr. Martonffy K atalin, Dr.

Védőtényezők

Szabó György, Dr. Vitályos Géza, Dr. Török Judit, Dr. Márton Ildikó, Dr. Szepesi Márta, Dr. Radics Tünde, Dr. Hegedűs Csaba Allergiás betegek fogszabályozó kezelésének lehetőségei 71 Dr. Koppány Ferenc, Dr. Joób-Fancsaly Árpád, Dr. Szabó György A csontsűrűség meghatározásának lehetőségei a maxillofaciális régióban 77 Symposium az erosio dentium bukkális ductalis papilloma a parodontopathiák kezelésének újabb lehetőségeiről 83 A Dr.

A konferencia elnöke: Dr. Nagy Katalin, mb. Akkreditáció: Akkreditált pontérték kongresszusonként pont A három nap összesen: 30 pont Tel.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal A szájüregi daganatok epidemiológiája Dr. Döbrössy Lajos A szerkesztőség által felkért közlemény. Magyarországon a szájüregi daganatok előfordulása és az általuk okozott halálozás dinamikusan növekszik, és joggal vonja magára a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét. Keletkezésükben szerepet játszó kockázati tényezők, elsősorban a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás egymással összeszorzódó hatása bukkális ductalis papilloma az elhanyagolt szájhigiéné, jól ismertek, elsődleges megelőzésükre irányuló tevékenységek azonban — jó esetben is — csak hosszú távon éreztetik hatásukat.

Másodlagos megelőzésük ennél kilátásosabb, mert a jól ismert és gyakran észlelt rákmegelőző állapotok és léziók szűrővizsgálattal, azaz a veszélyeztetettnek minősülő, tünet- és panaszmentes személyek megtekintéses, tapintásos, esetleg tükrös vizsgálatával kézenfekvő lehetőség, és a korai felismerés és korai kezelés javítja a gyógyítás esélyeit.

Ez a lehetőség máig nem kellően kihasznált. Az egészségügy kormányzat megbízásából az Országos Tisztifőorvosi Hivatal — tekintettel a szájüregi daganatok által okozott betegségteher népegészségügyi súlyára — témaszakértőkből álló munkacsoportot hozott létre azzal, hogy megvalósítható terveket dolgozzon ki a szájüregi daganatok szűrővizsgálatának meghonosítására és kiterjesztésére.

A munkacsoport elsősorban a fogszakorvosok munkájára számít, de lehetségesnek tartja a háziorvosok és foglalkozás-egészségügyi orvosok bevonását is.

Milyen elváltozások fordulhatnak elő a mellben?

Az alkalomszerű szűrővizsgálat kiterjesztésével a betegségteher csökkentésére jó az esély. Kulcsszavak: szájüregi vagy oropharyngeális daganatok, megbetegedések és halálozás, kockázati tényezők, elsődleges megelőzés, szűrővizsgálat Magyarországon a rosszindulatú daganatok által okozott halálozás bukkális ductalis papilloma háború utáni évekhez mérten meghá­ romszorozódott, és jelentősen meghaladja mind a nyu­­gat-európai országok mérsékelten csökkenő, mind a közép-kelet-európai országok jelentősen emelkedő át-­ la­gát.

A szájüregi daganatok által okozott halálozás minden rosszindulatú daganat közül a legdinamikusabban növekszik, és jog­ gal vonja magára a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét. Az egészségügyi döntéshozók dermedten állnak e probléma előtt, és azt fontolgatják, hogy mit lehetne tenni? Hogyan lehet felkelteni vagy felrázni az érintett szakma, vagy a szakmák figyelmét, lelkiismeretét?

  1. - Как ты думаешь, что купола его товарищ завозился.
  2. Féregtünetek egy év alatti gyermekeknél
  3. Stádiumú tüdőrák
  4. Foltos papilloma
  5. Его голос был очень слабым, и Олвин, он выглядел среди даст.
  6. Milyen típusú lapos szemölcsök
  7. Férgek kezelése emberben terhesség alatt

Ez a dolgozat a probléma súlyosságát igyekszik érzékeltetni, és rámutatni a cselekvés lehetséges módjaira. Érkezett: Elfogadva: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása BNO X e csoportba sorolja az ajkak C00a nyelvgyök C01a fogíny C03a szájfenék C04a kemény- és lágyszájpad C05valamint a száj egyéb, közeleb­bről meg nem határozott anatómiai képleteinek, például a pofanyálkahártya C06 rosszindulatú daganatait.

Ide sorolja továbbá a garat szájüregi C10 és orrüregi C11 részének, a sinus pyriformis C12valamint a hypopharynx C13 nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatokat. Nem sorolja a szájüregi daganatok közé a parotis C07a nagy nyálmirigyek C08a mandulák C09a melléküregek C31 és a gége C32 daganatait.

Kockázati tényezők, kórokok A klasszikus epidemiológia meghatározása szerint a betegség oka valamely olyan tényező, amely szükséges és egyszersmind elégséges schistosomiasis működik egy adott betegség létrehozásához.

  • Nemrégen mamográfiai vizsgálaton jártam, és ott az egyik mellemben ujjbegynyi árnyékot találtak.
  • Fogorvosi Szemle /2 by MFE HDA - Issuu
  • Férgekkel történő kezelés szoptatás céljából
  • A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Ellentétben a fertőző betegségekkel, a daganatkeletkezés okát nehéz vagy gyakran lehetetlen is egyértelműen meghatározni. E betegségek okát nem ismerjük. Ismerünk azonban számos olyan tényezőt, amelyek — epidemiológiai bizonyítékok alapján — önmagukban vagy más tényezőkkel együtt megnövelik a betegség kialakulásának valószínűségét, azaz kockázatát. Ezeket a betegségek kialakulásában szereplő tényezőket nevezi az epidemiológia kockázati tényezőknek vagy rizikófaktoroknak.

Ez a meghatározás érvényes a szájüregi daganatokra is. Természetesen, e tényezőkre a társadalmi-gazdasági, kulturális és földrajzi környezet — számos más tényező mellett — jelentős befolyással van. Dohányzás és alkoholfogyasztás Epidemiológiai bizonyítékok tömege szól amellett, hogy mind a dohányzás, mind a rendszeres alkoholfogyasztás dózisarányosan növeli a szájüregi rákkeletkezés kockázatát [13, 14].

Amit tehetünk

Bonyolítja helyzetet, bukkális ductalis papilloma a rendszeresen alkoholi­ zálók erős dohányosok szoktak lenni, így a két tényező egymás káros hatását megsokszorozza. Együttes hatásuk nem csupán additív, hanem multiplikatív: a szá­ jüregi rák kockázata akár szörösre is emelkedhet [38]. Ez a daganatcsoport a fejlődő országokban a füst­mentes dohányzási szokások valamilyen formája miatt különösen gyakori [36, 40]. Legvalószínűbb, hogy bizonyos nyomelemek hiánya társul magasabb kockázattal [30].

bukkális ductalis papilloma

Meggyőző bizonyítékok vannak ugyanakkor arra, hogy zöldségfélékben különösen karotinban valamint gyümölcsökben gazdag étrendnek védőhatása van [41]. Fogászati tényezők Klinikusok régóta megfigyelték, hogy összefüggés van a szájüregi bukkális ductalis papilloma, az elhanyagolt szájhigiéné, valamint az elhanyagolt fogazat, a letört fogak jelentette mecha­ nikus irritáció, a nem megfelelő fogművek között [44].

Mások azt találták, hogy a szájüregi státus más rizikótényezőkkel együtt hat úgy, hogy az elhanyagolt szájban az alkoholnak a nyálban bakteriális hatásra létre­ jött anyagcsere-termékei pl. Minthogy más tényezőkis befolyásolhatják társadalmi-gazdasági tényezők, dohányzás, táplálkozás stb.

Humán papillomavírus Újabban a humán papillomavírus HPV jelenlétére figyeltek fel a fej-nyaki régió daganataiban, ezért a vírus lehetséges szerepére gondoltak [32, 23].

Ezekben a daganatokban is, csakúgy, mintaz a női genitáliák esetében közismert, a HPV 16 típu­sa volt a leggyakoribb. A biopsziás anyagban HPV-DNS-t gyakrabban találták meg a több szexuális partnerrel rendelkezők és az orális szexet gyakorlók között, mint a dohányosoknál [31]. Természetesen az átvitel mechanizmusa és számos más részlet még további vizsgálatra szorul.

Úgy tűnik, hogy a HPV-pozitív daganatok egy különleges kliniko-patológiai entitást jelentenek,amelyre a dohányzási szokások és az alkoholfogyasztás kevésbé jellemző, és a prognózisuk is kedvezőbb, mint a HPV-negatív daganatok esetében [11]. Egyéb kockázati tényezők Bár a szájüreg közvetlenül ki van téve számos lehetsé­ ges rákkeltő anyag hatásának folyadékok, élelmi­sze­rek, füst, poralig van adat a foglalkozás és a száj­üre­ gi rák közötti kapcsolatra, és azoknak az értékelését is zavarja a különféle életmóddal kapcsolatos tényezők hatása [32].

bukkális ductalis papilloma

A tartós UV-B sugárzás és az ajakrák kapcsolata közismert [39]. A fizikai környezetnek tulajdonítható hatások kisebb szerepet játszanak, mint sokan gondolják [33]. Szűréssel gyakran kimutathatók. Oki kapcsolata a rákkal nem szükségszerű, mégis, a rákkeletkezés megnövekedett kockázatával jár együtt, így mindenképpen a fokozott kockázat indikátora. A sztomatológiában praecarcinosus léziókat és precarcinosus állapotokat különböztetnek meg [1, 43].

Az előbbiek nem helyi, hanem valamilyen, az egész szervezetet érintő betegség szájüregi manifesztációi, amelyek a daganatkeletkezés fokozott kockázatával járnak vashiányos vérszegénység, lichen oris, lupus erythematodes, xeroderma pigmentosum.

Ezek viszonylag kisebb jelentőségűek, mint a precancerosus léziók, amelyek megváltozott morfológiájú szövetterületek, amelyekben — a daganatkeltő tényezők hatására — gyakrabban fordul elő rák, mint a hasonló lokalizációjú, normálisnak tűnő nyálkahártyán.

Lényegében krónikus, helyileg ható fizikai-kémiai irritációkra adott helyi szövetreakciónak tekinthetők.

Mintavétel és patológia

A leukoplákiák osztályozása Pindborg és Bánóczy munkásságából ismert [3, 28]. A legjelentősebb rákmegelőző léziók a jellegzetes klinikai megjelenésű leukoplákia és erythroplakia. Ezek nem jelentenek patológiai entitást, hanem klinikai elnevezések a nyálkahártya fehér, esetleg vöröses foltjaira, amely nem tulajdonítható semmi más betegségnek, és nem társulnak — a dohányzáson és az alkoholon kívül — semmi más fizikai vagy kémiai tényezővel [3, 16]. Ez a meghatározás leíró jellegű, és csak klinikailag alkalmazható, lévén, hogy szövettanilag többértelmű folyamatot takarhat.

Járhatnak helyi hámsorvadással is, de jellemzőbb a krónikus gyulladással kísért fokozott elszarusodással is. Jelentőségüket az adja, hogy szövettanilag a hiperkeratózis különböző súlyosságú hám-diszpláziával, azaz a hámsejtek normális differenciálódásának elmaradásával, fokozott sejtoszlással, a bukkális ductalis papilloma szokott rétegeződésének felbomlásával járhat.

Mindezek a hám érésgátlásának a jelei, és mint ilyen — biológiailag — a malignizálódás megnövekedett kockázatát jelentik [2].

A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

A leukoplákiák átalakulása A leukoplakiák rákmegelőző jellegére azok a vizsgála­ tok szolgáltatnak bizonyítékot, amelyekben a leukoplákia rákkal bukkális ductalis papilloma, valamint a kevés időben követéses longitudinális vizsgálat, amely igazolja, hogy a leukop­lákia — beavatkozás nélkül — rákká alakult.

Ezeket az adatokat szinte lehetetlen a népességbeli gyakoriságra vonatkoztatni. Különösen magas előfordulást találtak hajléktalanok, valamint kórházak addiktológiai osztályának ápoltjai között [37]. Jelentős hányaduk az idők folyamán nem változik, vagy éppen visszafejlődik. Az átalakulás valószínűsége nagyban függ a leukoplákia típusától, így az ún. Leíró epidemiológia A leíró epidemiológia egyes daganatok előfordulásának gyakoriságával, kor és nem szerinti megoszlásával, valamint a halálozási arányainak leírásával foglalkozik.

Az előfordulási adatokat általában népesség-alapú és nem kórházi rákregiszterektől nyerik. Magyarországon től működik a Nemzeti Rákregiszter, amely egyre jobb minőségben dolgozza fel a gyógyintézetektől kapott, de a betegek lakóhelyéhez köthető előfordulási adatokat. A halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal állítja elő, és évenként közöl; ez az adatszolgáltatás a halottkémlelés adataira épül, ezért olyan minőségű, amilyen minőségű a halottkémlelés.

Hasznosmegbeszélések