Petefészekrák patológiája. A petefészekrákról: tünetei, felismerése és kezelési lehetőségei

A petefészekrák ritka, magas mortalitású daganat. A kórkép kialakulásával kapcsolatos ismeretek az ezredforduló óta jelentősen megváltoztak, és az azonosított genetikai, reprodukciós és hormonális faktorok lehetőséget teremtenek személyre szabott kockázatbecslő modellek alkalmazására, illetve akár megelőző rizikócsökkentő műtét elvégzésére. Epidemiológia és etiológia A petefészekrák a legnagyobb halálozással járó nőgyógyászati daganat, mortalitása az USA-ban gyakorlatilag megegyezik a méhnyak- és méhtestrák együttes halá­lozásával.

A betegség napjainkban a fejlett ipari or­szágokban a méhtestrák után a második leggyakoribb kismedencei nőgyógyászati daganat, amelynek előfordulási gyakori­sága lassan nő. A betegek átlagos életkora 65 év, a petefészekrák patológiája döntően idősebb betegeket érint, fiatal be­tegeknél mindig gondolni kell az öröklődő kórkép lehetőségére.

Etiológiája a méh­nyak- és méhtestrákkal szemben nem pon­tosan ismert, az ovulációval azonban egy­értelmű összefüggés mutatható ki. Minél többet ovulál egy petefészekrák patológiája élete folyamán, annál nagyobb esélye van a kórkép kialakulására. Az öröklődő petefészekrákok felisme­rése és tanulmányozása az ezredfordu­lót követően jelentősen megváltoztatta a kórkép kialakulásával kapcsolatos is­mereteinket.

BRCA-hordozás esetén egyrészt a családtagok molekuláris genetikai vizsgá­lata is indokolt, másrészt az öröklődő daga­nat igazolásának petefészekrák patológiája konzekvenciája van kiújult betegség esetén. Látható tehát, hogy a reprodukciós és hormonális okok mellett genetikai rizikófaktorok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Petefészekrák patológiája, stádiumbeosztás A petefészek-daganatok korábbi WHO, osztályozása kizárólag szövettan alapján történt.

Fiatal korban leggyakoribb a csírasejtes vagy az angolszász szakiroda­lomban ún. A legritkább forma a kötőszöveti vagy ivarléc eredetű, az angolszász területen sex-cord stromának nevezett daganat.

Petefészekrák alatt te­hát a hám eredetű, epiteliális, malignus tumorokat értjük.

A petefészekrákról: tünetei, felismerése és kezelési lehetőségei

A legújabb WHO-klasszifikáció már tartalmazza az elmúlt évtizedek molekuláris genetikai kutatásá­nak eredményeit is, amely szerint az ös­szes petefészekrák kb. A legújabb osztá­lyozásban a korábbi háromszintű gradinget G1,2,3 kétszintű differenciáltsági klasszi­fikáció low-grade, high-grade váltotta fel. Az endometriózis és az ovarium-karcinóma közötti összefüggés közel éve ismert Sampsonám ennek ellenére a pontos mechanizmus mai napig sem feltárt.

Endometriózis esetén a petefészekrák kialakulásának kockázata 3—szer nagyobb. Endometrioid típusú daganat esetén kb.

Cím: Szeged, Izabella u. Adattovábbítás harmadik fél részére Az Adatkezelő csak kivételes esetben adhatja át az Ön személyes adatait más részére, ha az adatok továbbítása az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Adatbiztonsági intézkedések Az Adatkezelő a kockázat mértékének megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja az Ön személyes adatainak biztonságát, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai 9. Ha ilyen adatkezelés folyamatban van, Ön jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől információt kérjen, milyen személyes adatait, milyen jogalapon, milyen célból, milyen forrásból és mennyi ideig kezeli, illetve hogy kinek, petefészekrák patológiája, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket.

A petefészekrák a közvetlen, direkt terjedés mellett limfogén úton is terjedhet, a hematogén terjedés csak nagyon előre­haladott esetekre jellemző. Petefészekrák patológiája legfonto­sabb terjedési út a transzperitoneális vagy intraperitoneális disszemináció, amelynek következménye a carcinosis peritonei és az aszcitesz.

Egyes esetekben a transzperitoneális terjedést megelőzi a retroperitoneális progresszió. Tünetek Korai tünetek nincsenek, a betegek többsé­ge bizonytalan hasi panaszokat, puffadást, hasi diszkomfort érzést panaszol. Gyakran a beteggel először találkozó orvos sem gondol a kórképre, a fenti panaszok hátte­rében inkább gasztrointesztinális folyama­tot feltételeznek, ezért a betegek hosszú időt veszítenek a kivizsgálás során.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen pana­szokkal jelentkező petefészekrák patológiája gondoljunk petefészekrák lehetőségére és végezzünk CAmeghatározást.

Ez egy glikoprotein, melyet ban írtak le, és előrehaladott petefészekrák esetén szintje általában je­lentősen emelkedett normálérték Ismernünk kell petefészekrák patológiája genetikai és a repro­duktív kockázati faktorokat, hiszen ezek felhasználásával ma már lehetséges egyén­re szabott kockázatbecslési modelleket alkalmazni.

A kismedencei női daganatok közül a pe­tefészek és a méhtest rosszindulatú daga­natainak ismertek öröklődő formái, ame­lyekkel kapcsolatos információk bővülése eredményezte azt, hogy az egyik legfon­tosabb nőgyógyászati onkológiai szerve­zet SGO ben ajánlást fogalmazott meg lapjában, a Gynecologic Oncologyban az öröklődő nőgyógyászati daganatokkal kapcsolatban.

A BRCA1 gén a es kromoszóma hosszú karján 17q21 található, és sok más génnel kölcsönhatásban részt petefészekrák patológiája egy­részt a kettős szálú törések javításában, másrészt a sejtciklus ellenőrző pontjának aktiválásában, lehetővé téve a sejtosztó­dás előtti hibajavítást, harmadrészt fontos szerepe van a DNS-károsodásra adott sejt­válasz aktiválásában.

Magyarországon élveszületésre jut 1 BRCA-mutáció. Az első epidemiológiai tanulmány az ún.

Petefészekrák patológiája, amelyben 2 premenopauzában lévő nőt követtek és közülük nőnél diagnosztizáltak petefészekrákot.

A Rosner-és a Pfeiffer-tanulmányok amerikai vizsgá­latok voltak, a harmadik fontos epidemio­lógiai tanulmány az ún. EPIC study európai vizsgálat, amely ben jelent meg. A petefészekrák esetén jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony szűrővizsgálat, és ezt a közelmúltban megjelent három nagy vizsgálat is alátámasztja.

A petefészekrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)

Az ún. Az ezredforduló óta hatalmas erőfeszí­tések történtek olyan tumormarkerek keresésére, amelyekkel szűrhető vagy korai állapotban felismerhető a petefé­szekrák.

A HE-4 további elő­nye, hogy normális CAértékkel járó nonszerózus mucinózus, endometrioid, világos sejtes petefészekrákban szintje gyakrabban emelkedett, mint a CA Az OVA-1 egy kockázatbecslő algoritmus, amely pre-és posztmenopauzális nőknél különböző értékek felett jelent emelkedett rizikót.

A legújabb ígéretes irány a PapGene Inc. Szintén ígéretes eljárás a petefészekrák-sejtek vérből történő szeparálása folyadékbiopszia révén. Képalkotó vizsgálatok Adnexfolyamatok esetén az első képalkotó eljárás az ultrahangvizsgálat, amely gya­korlott kézben nagyon szenzitív és speci­fikus eljárás.

Az ultrahangvizsgálat petefészekrák patológiája a petefészek-elváltozások dignitásának megítélésére különböző kockázatbecslő algoritmusok alkalmazhatók. Az ultrahang-morfológiai jelek közül a szolid rész jelenlé­te, különös tekintettel a papilláris léziókra, a kóros érszerkezet, az egyenetlen falvas­tagság utalhat malignitásra.

Leuvenben Belgium ben alapították az IOTA-t International Ovarian Tumor Analysisamely szervezet a petefészek-daganatok diagnosztizálásával és kezelésével fog­lalkozó radiológusok, nőgyógyászok és onkológusok nemzetközi szervezete. Sajnos ezek az eltérések szintén előrehaladott folyamatok jellemzői.

Kérdéses esetben az MR-vizsgálat is hasznos kiegészítő módszer, különö­sen a szerven belüli lágyrészelváltozások differenciáldiagnosztikájában.

Hogyan lehet a magas reprodukciós és genetikai kockázatú nőket célzottan ellenőrizni? Preventív onkológia A reprodukciós tervek lezárása után ezen csoportban indokolt a profilaktikus kocká­zatcsökkentő műtét risk-reducing surgery, RRSamely minimál-invazív technikával laparoszkópia elvégzett kétoldali méh­függelék-eltávolítást jelent. Két fontos szempontról kell ilyen esetben a beteggel konzultálni.

Az egyik, hogy a petefészkek és petevezetők eltávolítása után is marad kb. A má­sik szempont, hogy a BRCA-pozitív nőknél emelkedik a méhből kiinduló ún. Öröklődő petefészekrák esetén elvégzett megelőző műtét során a nagy nőgyógyászati onkológiai centrumokban világszerte nagyon eltérő a méheltávolí­tások aránya.

Azokat a nagy kockázatú petefészekrák patológiája, akik még szülni kívánnak vagy nem szeretnék a megelőző műtétet, a ROCA-vizsgálat adatai alapján 3 havonta elvégzett CA vizsgálattal indokolt ellenőrizni 35 éves életkor felett. Emelkedő értékek esetén az IOTA-irányelveknek megfelelően elvég­zett ultrahangvizsgálattal lehet kiemelni azokat a betegeket, akiknél műtét elvég­zése indokolt, lehetőség szerint nőgyógyászati onkológiai centrumban.

Megfon­tolandó, hogy a Rosner-vizsgálat alapján a tubasterilizáció a Müller-cső daganatok kockázatát kb.

A petefészekrák felismerése

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. Irodalom: 1. Brett MR, et. Epidemiology of ovarian cancer: a re­view. Medeiros F, et al.

The tubal fimbria is a preferred site for early adenocarcinoma in women with familial ovarian cancer syndrome. Am J Surg Pathol ;30 2 ;— 3.

Oláh E, et al. A rosszindulatú daganatok etiológiája. In Az onkológia alapjai. Szerk: Kásler Miklós. Medicina39—48 4.

Kurman RJ, et al. WHO classification of tumours of fe­male reproductive organs. Lyon: International Agency for Research on Cancer 5. Lancaster JM, et al. Society of Gynecologic Oncology Statement on risk assessment for inherited gynecologic cancer predispositions.

Gynecol Oncol ;;3—7 6. Walsh T, et al. Mutations in 12 genes for inherited ovarian, fallopian tuboperitoneal carcinoma identified by massively parallel sequencing. USA ; 44 —37 7.

Rosner BA, et al. Mathematical models of ovarian cancer incidence. Epidemiology ;4;— 8.

Margitka és a petefészekrák, méh és tüdő áttét

Pfeiffer, et al. Risk prediction for breast, endometrial, and ovarian cancer in white women 50 years or older. Deriva­tion and validation from population-based cohort studies. PLOS Medicine ;10 7 — 9. Li K, et al.

Petefészekrák

An epidemiologic risk prediction model for ovarian cancer in Europe. An EPIC-study. British J of Cancer ; 7 —65 Buys SS, et al. JAMA ; 22 — Jacobs IL, et al.

Ovarian cancer screening and mortal­ity in the UK. Collaborative Trial of Ovarian Cancer Screen­ing: a randomized controlled trial.

Lancet ; — Skates SI, et al. Early detection of ovarian cancer using the Petefészekrák patológiája of Ovarian Cancer Algorythm with frequent CA- testing in women at increased familial risk-combined results from two screening trials.

A petefészekrák felismerése A GlaxoSmithKline június én hozta nyilvánosságra, hogy a nemrég felvásárolt, onkológiai készítményekre specializálódott Tesaro kiegészítő engedélykérelmét befogadta az FDA, és az elsőbbségi engedélyezési eljárás priority review céldátuma október e. A kérelem a Zejula niraparib javallatainak kiterjesztésére vonatkozik előrehaladott petefészek- petevezeték- vagy peritoneális rákban szenvedő olyan betegekre, akik korábban már legalább három vagy több kemoterápiás kezelésben részesültek, és akiknél a daganatos betegség vagy BRCA mutációt hordoz vagy HRD hiányt mutat HRD, homologous recombination deficiency, homológ rekombináció hiányaés progressziót mutat legalább hat hónappal az előző platinaalapú kemoterápiás kezelést követően. A niraparib hatóanyag új indikációkban történő felhasználásának alapját a fázis II QUADRA vizsgálat szolgáltatta, melynek eredményei a Lancet Oncology folyóiratban jelentek meg, de a hatóanyagot a Tesaro jelenleg három folyamatban lévő pivotális klinikai vizsgálatban is értékeli különböző indikációkra önmagában vagy kombinációban történő alkalmazásra. Prosztatarák javallatra a niraparibbal kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a készítmény piaci bevezetését és értékesítését Japán kivételével világszerte a Janssen Biotech végzi. A niraparib által kiváltott citotoxicitás fokozódását figyelték petefészekrák patológiája daganatos sejtvonalakban az emlőrák BRCA 1 és 2 tumorszuppresszor gének hiányával vagy anélkül.

Cancer Research ;23 14 — Hellström I, et al. The HE-4 protein is a biomarker for ovarian carcinoma.

Láthatáron egy újabb PARP inhibitor petefészekrákra

Cancer Research ;— Ferraro, et al: Serum human epididymis protein-4 vs. Clin Pathol ;— Froyman W, et al. Methods int he di­agnosis of early stage ovarian cancer in a non-screening population. Diagnostics ;7 2 3­­­­­2—40 Dr. Demeter Attila.